Harangozó Imre néprajzkutató

Bővebb információ: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harangoz%C3%B3_Imre

Életrajza

Harangozó Imre 1965-ben, Szent Mihály napján született, ahogy a régi újkígyósi anyakönyvekben olvashatjuk: „törzsökös magyar földész családban”. Általános iskolai tanulmányait Újkígyóson, a középiskolát Gyulán végezte; felsőfokú tanulmányokat folytatott Debrecenben, Budapesten és Szegeden.

1988-ban végezte el a debreceni Tanítóképző Főiskolát, majd 2001-ben a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karát.

Gyermekkorától vonzódik a néprajz iránt. Gyűjtőútjai során bejárta az egész Kárpát-medencét különösen sok gyűjtőúton vett részt Erdélyben, Moldvában és a Bánátban. Kutató,- feltáró- és gyűjtőmunkájának java részét teszi ki az itt élő nemzettöredék megismerése, megismertetése.

Szervezte és szervezi a Ipolyi Arnold Népfőiskola keretében és azon kívül a témakör legavatottabb előadói és szaktudósai közreműködésével az előadásokat, illetve tartja maga is szerte az ország határain belül és azon kívül is. Szenvedélyesen beszél nemzeti kincseinkről, legyen az népzene, népviselet, építészet, képzőművészet, népi vallásosság, vagy maga a nyelv. Szenvedélyesen gyűjti azokat a tárgyi és szellemi műkincseket, melyek máskülönben az enyészet sorsára jutnának. Szűkebb pátriája, Újkígyós múltjának, hagyományainak feltárásában és ismertetésében is oroszlánrészt vállal.
Kutatásainak és tevékenységeinek fő területei

Figyelmét a kultúra és a kultúrát alkotó közösség egésze köti le, épp ezért leginkább a szakrális néprajz kérdései foglalkoztatják. Ezen belül a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképe és hitvilága, de az alföldi pásztoraink és földműves népünk hagyományvilágával, hitvilágával is behatóan foglalkozik. A tárgyi néprajz területén végzett gyűjtései nyomán az Ipolyi Arnold Népfőiskola kiállításain, valamint számos időszaki tárlaton népszerűsíti a magyar tárgyalkotás hitvilághoz és világképhez kötődő gazdag formavilágát.
Közéleti tevékenysége
Harangozó Imre kedves mesterével, Lükő Gáborral és a magyar műveltség titkos, már-már szent őrizőivel az Ipolyi Arnold Népfőiskola rendezvényén Kígyóson, 1992. október 22-én.

    1991-ben barátaival megalapította az „Ipolyi Arnold Népfőiskola” Kulturális Egyesületet, amelynek megalakulása óta elnöke.
    Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak.
    Tagja a Lakatos Demeter Egyesületnek
    2003 óta dolgozik az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumának elnökeként.
    A Templomos Lovagrend (Militia Templi) tagja, lovag.

Könyvei

    Radna fényes csillaga… Vázlat a máriaradnai kegyhely vallási néprajzához és az újkígyósiak búcsújárásához. (1990.)
    "Magyarország szegin..." Válogatás a gyimesi és moldvai magyarság hagyományaiból (1991.)
    Anyám, anyám, szép Szűz Márjám… Régi imádságok, ráolvasások a gyimesi és moldvai magyarok hagyományából. Lükő Gábor előszavával. (1992.)
    Adalékok a népi műveltség vizsgálatához. Néprajzi vázlat. (1995.)
    Krisztusz háze arangyosz… Archaikus imák, ráolvasások, kántálók a gyimesi és moldvai magyarok
    Ott hul éltek vala a magyarok… Válogatás az észak–moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. (Szerk. 2001.)
    Elmentem a Szent Están templomába… Kalandozás népi hitvilágunk forrásainál. Gazda József előszavával. Cd-melléklettel. (2002.)
    Sokat gondolkoztam a régi atyákról… Vázlat a magyar nép ősi hitvilágáról és világképéről. Bosnyák Sándor előaszavával. (2003.)
    A megtartó hagyomány és az Istenes hűség szövegei. Népi imaköltészetünk emlékei a csongrádi eredetű békési és csanádi községekben. (2004.)
    A falu közepe. Újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. (Szerk. 2004.)
    Etelközi fohászok. Válogatás a moldvai magyarság vallásos népköltészetének kincsestárából. CD-melléklettel. (Kővári Rékával 2005.)
    Mert ennek a hideg télnek nemsokára vége szakad… Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei, eseményei és következményei az újkígyósi népi emlékezet tükrében. (Turovszki Krisztiánnal 2006.)
    Vajon miért beszélt nékem annyi mindent nagyapó? Tankó Mónus Berta csángó pásztor emlékezései. (Szerk. Bakay Péterrel 2007.)
    Kígyósi triptychon. Válogatott helytörténeti tanulmányok. Halász Péter előszavával. (2009.)
    Transzcendens trambulin. Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban. (Molnár V. József előszavával 2010.)
    Örök emlékezetül… Helytörténeti, honismereti oktatási segédanyag 10-14 esztendős újkígyósi gyermekek számára. (2011.)
    Hogy megmutattál mindent, ami szép… 20 éves a Szent Erzsébet Szeretetotthon. (Szigeti Antallal) (2011.)
    Anyám, anyám, szép Szűz Márjám… Régi imádságok, ráolvasások a gyimesi és moldvai magyarok hagyományából. Lükő Gábor előszavával. II. bővített, átdolgozott kiadás CD-melléklettel. (2012.)
    Újkígyós 200 éve Békés megye szívében Képes kultúrtörténeti áttekintés. (Szerk. 2014.)
    A Nép-vének tanácsa. Szebbellédi Zoltán előszavával. (Szerk. 2014.)
    Radna fényes csillaga… A máriaradnai kegyhely néprajzáról. (2. átdolgozott, bővített kiadás; Domonkos László előszavával. 2015.)

Tudományos és ismeretterjesztő cikkei, tanulmányai számos gyűjteményes kötetben valamint különböző periodikákban, lapokban, folyóiratokban jelennek meg (Acta, Búvópatak, Honismeret, Kőrösi Csoma Évkönyvek, Kárpátia, Moldvai Magyarság, Napút, Néprajzi Értesítő, Polisz, Turán stb.)
Kitüntetései
Halász Péter a Magyar Néprajzi Társaság szakosztályelnöke átnyújtja a Sebestyén Gyula díjat Harangozó Imrének.

    2000. május 6-án vehette át a magánalapítású Magyarságért Emlékérem kitüntetést annak alapítójától, dr. Horkovics Kovács Jánostól.
    2003. július 26-án a Magyar Néprajzi Társaság elnökségétől Sebestyén Gyula-emlékérmet kapott mint a szakmát nem hivatásszerűen művelő néprajztudós.
    2006. augusztus 20. munkássága elismeréséül Újkígyós Nagyközség Képviselő-testülete a község népi kultúrájának, hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért, publikáló, valamint közéleti tevékenységének elismeréséért „Újkígyósért” kitüntetést adományozott neki.
    2013. január 18-án a nagykanizsai Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem közössége, az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása és átörökítése érdekében kifejtett önzetlen munkásságának elismeréseként közfelkiáltással Magyar Műveltség-díjat adományozott.
    2013. január 26-án a Téka Alapítvány Kuratóriuma a szamosújvári Téka Művelődési Központ és Szórványkollégium anyagi és erkölcsi támogatásáért, éveken át tartó, következetes munkálkodásáért Téka-díjban részesítette.