Egy houstoni antropológus megcáfolhatatlan bizonyítékot tárt fel arról, hogy az írott történelem tévedésen alapul

 

Olyan jégkorszak előtti, fejlett emberi fajoktól származó bizonyítékokat találtak világszerte, amelyek megkívánják a múlt azon tudományos felülvizsgálatát, amely a fejlett technológiák és kultúrák társadalmainak a leírásával foglalkozik.

 

Dr. Semir Osmanagich, houstoni antropológus, a Boszniai Archeológiai Parknak, a világ legaktívabb régészeti lelőhelyének alapítója, kijelentette, hogy megcáfolhatatlan tudományos bizonyítékai vannak olyan fejlett technológiákkal rendelkező, ősi civilizációkra, amelyek nem hagynak számunkra más választást, mint hogy megváltoztassuk az írott történelmet.

A világszerte megtalálható építmények kormeghatározása meggyőzően bizonyította, hogy azokat egy több mint 29 000 éves (tehát huszonkilencezer éves) fejlett kultúra építette.

 

 

„El kell ismernünk, hogy több mint 29 000 évre visszanyúló, fejlett civilizációk alapvető bizonyítékainak vagyunk a szemtanúi, és hogy azok társadalmi osztályainak vizsgálata a civilizáció- és a történelemfejlődés értelmezésének az újragondolására kényszeríti a Világot.” – magyarázza Dr. Semir Osmanagich.

„A perdöntő adatokat a Boszniai Piramis helyszínén 2008-ban mutatták ki és még ugyanabban az évben több független laboratórium is megerősítette radiokarbonos kormeghatározással, hogy a lelőhelyek 29 400 évre datálhatók, minimum +/-400 év.”

 

A 29 200 +/-400 éves radiokarbonos kormeghatározó teszteket az Ukrajnai Kijevi Radiokarbonos Kormeghatározó Laboratórium végezte a Boszniai Piramis területén talált szerves anyagon. Dr. Anna Pazdur a lengyelországi Sziléziai Egyetem fizikusa jelentette be elsőként a hírt a 2008 augusztusában Szarajevóban tartott sajtókonferencián.

Dr. Mona Haggag az Alexandriai Egyetem Ókori Régészetének professzora ezt a felfedezést „a világ- és az európai történelem új fejezetének” nevezte”.  A Boszniai Archeológiai Parkban a 29 000 éves C14-es keltezést a piramist kívülről burkoló anyagréteg belsejéből nyert szerves anyagdarabból kapták.  Ezt követte egy olyan mintadátum, amelyet a 2012-es ásatási időszakból kaptak, melyet a 24 800 éves beton felett elhelyezkedő anyagból nyertek, ami azt jelenti, hogy ennek az építménynek a megépítése majdnem 30 000 évre nyúlik vissza.

 

„Azok az őskori emberek, akik ezeket a piramisokat építették, ismerték a frekvenciák és az energiák titkait. Ők valaha arra használták ezeket a természetes erőforrásokat, hogy technikai eljárásokat fejlesszenek ki és a világon soha nem látott léptékben vállalkozzanak az építkezésekre.” – mondja Dr. Osmanagich.

A bizonyítékok világosan kimutatták, hogy a piramisokat ősi energiagépekként építették, amelyeket rácsatlakoztattak a föld energiahálójára, amely energiát szolgáltatott részint a gyógyításhoz, részint gépi erőhöz.

 

 

Az ősi Amerikával foglalkozó történészeknek is van olyan híre, amely éppen annyira bámulatosak, mint a világ távoli szegletében talált dolgoké. Például a Rockwall felfedezése a Texasi Dallas közelében csak egy példa arra, hogy hogyan is vizsgáljuk felül az ősi misztériumokat azért, hogy többet tárjanak fel a múltról, éppen az Egyesült Államokban. A H2 (History 2) csatorna Az ősi Amerika felkutatása című népszerű sorozata nemrégiben filmre vett egy epizódot a Rockwall-ról, amelyet majd később fognak leadni az év folyamán. A Texasi lelőhely egy komplex és hatalmas fal, amely 10 mérföld átmérőjű, s több mint 20 000 évvel ezelőtt építették, s hét emelet magas termőfölddel borították be a föld alatt. A kérdés, hogy mi által építették ezt a szerkezetet és milyen célból, s ami a legfontosabb, hogy segíthetné nekünk eme ősi civilizációk által hátrahagyott tudás a jövőnk formálásában?

 

A hajdan volt civilizációk újonnan feltárt és felfedezett nyomai lázba hozzák az emberiség eredetéről szóló ösztönös kíváncsiságot, miként azt a fősodrású médiában és tévében megjelent legutóbbi tudósítás is tükrözi. A National Geographic 2013 novemberében kiadott A 100 legnagyobb leleplezett misztérium és felfedezett ősi civilizáció című kiadvány a következőt mondja:

 

„Néhány kultúra olyan misztériumokat hagy hátra maga után, amelyek zavarba ejtik azokat, akik utánuk következnek, a kövek felállításától a kódolt kéziratokig olyan bizonyítékokat, melyek megmutatják, hogy az ősi embereknek ténylegesen mélységes céljaik voltak.”

 

Az előre gondolkodó tudósok továbbra is nyomoznak a múltunkból származó tudás után, amely hasznos a szebb jövőnk kialakítása szempontjából. Az Eltitkolt archeológia című könyv szerzője, Michal Cremo, elméletbe foglalta, hogy a fejlett Homo Sapiens tudományát a tudósok eltitkolták, illetve szándékosan figyelmen kívül hagyták, mivel az ellentmond az emberi eredet jelenlegi nézőpontjának, amely nem egyeztethető össze a domináns paradigmájával. Cremo munkájának gerincét úgy határozhatjuk meg, mint „hasznos tananyagot, amely feltárja azon kérdéseknek a széles körét, amelyek lefedik a tudásátadás aspektusait, és bizonyosan provokatívak a tanteremben”.

Akadémiai lapok százai bírálták, s méltatták széles körben.

 

 

A kelet-törökországi Gobekli Tepe

 

Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a hasonlóan fejlett emberi civilizációk jelen voltak a történelem folyamán szerte a nagyvilágban abban az időben. Példa erre a kelet-törökországi Gobekli Tepe, amely 10-20 méteres sugarú roppant megalitikus kőkörök hatalmas komplexuma, amely nagyobb mint a jól ismert brit Stonehenge. A Gobekli Tepe-ben végzett ásatások 1995-ben vették kezdetüket, és megállapították, hogy legalább 11 600 évre nyúlik vissza a szénizotópos kormeghatározás szerint. Dr. Klaus Schmidt, német régész a Németországi Archeológiai Intézet (Berlin, Németország), a német Heidelbergi ArchaeoNova Intézet támogatásával, vezette a török lelőhelyen lévő, nemrégiben felfedezett, történelem előtti megalitikus kőkörök ásatásait.

 

„Gobekli Tepe egyike a világ leglenyűgözőbb neolitikus lelőhelyeinek.” – állítja Dr. Klaus Schmidt. Azonban, ahogyan a legutóbbi interjújában kifejti, a régészeknek muszáj szorosan együttműködni az összehasonlító vallástörténet, az építészet, a művészettörténet, a kognitív és fejlődési pszichológia szakembereivel, a társadalmi hálót alkalmazó szociológusokkal, és másokkal.

 

„Ez a legkorábbi, nagyméretű letelepedett közösségeknek, azok átfogó kapcsolatépítésének, valamint a világuk közösségi összhangjának, s talán még első megszervezett vallásaiknak és a kozmoszt mintázó, szimbolikus ábrázolásainak a bonyolult története.” – tudósította Klaus Schmidt.

 

A megalitikus építményeken túlmenően, olyan ábrázolásokat és a véseteket is felfedeztek, amelyek a történelem előtti idők olyan állatait örökítik meg, mint amilyenek a dinoszauruszok és más vadon élő állatok. Az 1995-ben megkezdett ásatási munkálatok óta, 4 kört tisztítottak meg részlegesen, viszont úgy vélik, hogy legalább 50-re rúg a föld alá rejtett körök száma. Ezek a hatalmas monolitok, amelyek 7 méter magasak és 25 tonnát nyomnak Gobekli Tepe-ben, éppen annak a területnek a szívében találhatók, amelyet mi a civilizáció bölcsőjeként tartunk számon. Ez a felfedezés újfajta iránymutatóul szolgál a föld és az ősi civilizációink valódi történelméhez.

 

„Archeológiai kutatásunk célja nem csupán az, hogy minden megalitikus kört feltárjunk, hanem hogy megpróbáljuk felderíteni a rendeltetésüket.” – tette hozzá Schmidt.

 

 

A boszniai piramis jelenleg a 8. évében jár: Fejlett civilizációk bizonyítéka több mint 30 000 év távlatából

 

A bosnyák Piramisok Völgyében jelenleg nyolc éve folynak ásatások 6 négyzetkilométeren a Szarajevótól 40 kilométerre, északnyugatra található Visoko-i folyómedencében. Ez (a Piramisok Völgye) négy olyan ősi piramisból áll, amelyeknek mérete háromszor akkora, mint a Gizai Piramisé, valamint magában foglal egy kiterjedt föld alatti piramisalagút-komplexumot is, s továbbra is új felfedezéseket tesznek minden évben, amelyek bizonyítékokkal szolgálnak a Földön élő emberiség sok tekintetben eltérő történelmére. A Nap kolosszális piramisa 420 méterre emelkedik a magasba és több millió tonnát nyom. A Gizai fennsíkon található Kheopsz (Khufu) Nagy Piramisával összehasonlítva, amely 146 méter magas, a Bosnyák Piramisok a bolygónk legnagyobb és legidősebb ismert piramisai. Amióta a kutatások megkezdődtek Boszniában, Dr. Osmanagich meghökkentette a tudományos és régészeti közösséget azzal, hogy a világ minden részéből, egy mérnökökből, fizikusokból és kutatóból álló interdisziplináris csapatot hozott össze a terep nyitott és átlátható kutatása érdekében, amely megpróbálja feltárni ennek a piramiskomplexumnak a valódi mivoltát és célját.

 

Ez a régészeti projekt egy másik jelentős felfedezést is tett idén a Ravine-ként ismert piramisalagút komplexumban. Miközben a csapat a Nap Piramis irányába alagutat vájt mélyen a hegygerinc vonalában, hét megalitot fedezett fel. Augusztusban egy hatalmas, 25 000 kg-ra becsült követ találtak megközelítőleg 400 méterre a labirintusban. „Ez egy roppant jelentős felfedezés.” – kommentálta Moon. – „Itt van nekünk egy óriási kövünk, amelyről elképzelhető, hogy egy épített kerámia, amit több százezer tonna anyag alá temettek el.” – Műalkotások sokaságára bukkantak azokban a kapcsolódó alagutakban, amelyek a lelőhelyre vezetnek, s amelyek kőre festett képmásokat, műtárgyakat és hieroglifasorozatokat vagy olyan ősi szövegeket tartalmaznak, amelyeket az alagútfalakra véstek.

 

Dr. Osmangich nyomatékosítja, hogy itt az ideje annak, hogy szabadon megosszuk a tudást, így érthetjük meg a múltunkat és így tanulhatunk belőle.

 

 „Ideje, hogy nyitottá tegyük a gondolkodásunkat az eredetünk valódi mivolta és az egymást megsemmisítő civilizációk rombolása iránt. Küldetésünk nem más, mint újra összekötni a tudományt a spiritualitással annak érdekében, hogy fajként fejlődhessünk, és ez megköveteli a közkinccsé tett tudás tiszta ösvényét.”

Forrás : www.boldognapot.hu